Koronázás története

A magyar koronázás történeti háttere

• Szent István első magyar királyunk országát, népét, önmagát és királyságát nehéz történelmi helyzetben Szűz Mária, Patrona Hungariae oltalmába ajánlotta. Hisszük, hogy ennek gyümölcse a máig fennmaradt kisszámú magyarság Európa szívében.
• A 9 éves Joseph Kentenichet Szűz Mária oltalmába ajánlja édesanyja, amikor árvaházba adja. A Szűzanyától kért segítség zálogául a kápolnában álló Mária szobor nyakába akasztja arany keresztjét. Ez annyira erősen hat a későbbi Kentenich atyára, hogy ő is teljesen odaszenteli önmagát a Szűzanyának.
• Kentenich atya 1942-ől kezdve három évet volt Dachauban, ahol kétszer is megkoronázta a Szűzanyát. Először 1942-ben, amikor odakerült, ekkor Máriát kinevezte lágeranyává, kenyeret és otthont-adó anyává. Ezután nem sokkal a koncentrációs táborban beszüntették a csomagzárlatot, így kaphattak a foglyok élelmet a hozzátartozóktól.
• 1998-ban a schönstatti lánymozgalom koronája világkörüli útra indult. 1998 februárjában Magyarországra is eljött. Nyáron más kontinensekre zarándokolt, míg egy repülőúton nyoma veszett a koronának. Ekkor rájöttek, hogy a Szűzanya nem fényes aranykoronákra vágyik, hanem arra, hogy ők váljanak élő koronává jócselekedeteik, életük által. Ennek kifejezéseképpen a koronázás alkalmával, ők maguk egy Schönstatt mellett fekvő mezőn álltak korona formába.  
• 2017-ben ünnepeli a pálos rend a częstochowai búcsújáróhely Fekete Madonna-kegyképe megkoronázásának 300. évfordulóját. A Szűzanya képét 1717-ben koronázták meg a XI. Kelemen pápa által küldött koronával. Rómán kívül ez volt a világon az első ilyen esemény. Idén már nem arany koronával akarják megkoronázni Máriát, hanem a hívők evangéliumi életével. Szent Iréneusz azt mondta: „Isten dicsősége az élő ember.” „Ahhoz, hogy valóban így legyen, megtérésre van szükségünk. Ezért akarjuk felajánlani Máriának lelki adományainkat, mert ezek mutatják meg leginkább, Mária uralkodik-e az életünkben.”  (www.palosrend.hu)